Útmutató a Stratégiai Erőszakmentes Küzdelmekhez

Forrás: CANVAS (Belgrád) Core Curriculum - Szrgya Popovics et al., továbbá Albert Einstein Institution (East Boston) - Dr. Gene Sharp nyomán

ÚTMUTATÓ A STRATÉGIAI ERŐSZAKMENTES KÜZDELEMHEZ

I. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

Oldal létrehozva: 2018-12-31

Utolsó formázás: 2019-01-19

Gyorsfordítás

 

I.6 ERŐSZAKMENTES MÓDSZEREK

 

AZ ERŐSZAKMENTES AKCIÓK MÓDSZEREI

 

Az erőszakmentes cselekvési módszerek három nagy kategóriába sorolhatók:

  • Tiltakozás és meggyőzés,
  • Együtt-nem-működés és
  • Beavatkozás.

Dr. Gene Sharp közel 200 erőszakmentes cselekvést dokumentált [(a teljes lista feltöltve angol nyelven, fordítása folyamatban - a szerk.), lásd még i.m. - I. melléklet] és szinte minden új, erőszakmentes küzdelem újabbakat fed fel.

 

Miután a stratégák azonosították az erőszakmentes mozgalom stratégiai és taktikai céljait, meg kell kezdeniük alkalmazni a hatékony erőszakmentes módszereket (amelyeket más néven erőszakmentes cselekvéseknek/tevékenységeknek is neveznek) alábbiaknak az érdekében:

  • a mozgalom támogatói számának növelése és részvételük növelése;
  • a polgári lakosság ellenállóképességének kiépítése (pl. az erőszakmentes cselekvések ismerete és tapasztalatai);
  • az emberek közötti együttműködés visszavonása az ellenféltől;
  • az ellenfél támasztópilléreinek gyengítése azáltal, hogy aláássák az őket támogató lojalitásokat;
  • aktiválni a kapcsolatok változásának mechanizmusát;
  • időről időre növelni a mozgalom nyomását és intenzitását.

 

FELADAT

  • Azonosítsuk és elemezzük a különböző cselekvési lehetőségeket és kategóriáikat, amelyeket erőszakmentes küzdelmekben használtak a történelem során!

 

1. TILTAKOZÁS ÉS MEGGYŐZÉS

A tiltakozás és meggyőzés akciók elősegíthetik a későbbi, célzottabb, zavaró és / vagy potenciálisan nagy kockázatú cselekvéseket.

A tiltakozás és a meggyőzés olyan cselekvéseket foglal magában, mint például:

  • petíciók, szórólapok, sztrájkőrség (?), szimbólumok viselése, éneklés, tiltakozások, séták és szimbolikus cselekmények, mint például az összehangolt fordulás, a fények be- és kikapcsolása;

Ez a kategória elsősorban szimbolikus. A világ ritkán változik a szimbolikus akciók miatt egyedül, függetlenül attól, hogy milyen nagyok (bár lehetnek egyre hatékonyabbak és kockázatosabbak, ha egy olyan országban történnek, ahol a szervezett politikai vélemény-nyilvánítás vagy gyülekezés tiltott). A tiltakozás és a meggyőzés-akciók fő célja, olyan üzeneteket közvetíteteni, hogy valami baj van, és az emberek készek valamit tenni erre.

Ezek a tevékenységek hasznosak lehetnek:

  • a mozgalom üzenetének közvetítésére, és
  • az átalakulási mechanizmus megismertetésére néhány csoport felé.

 

2. EGYÜTT-NEM MŰKÖDÉS 

Az együtt-nem-működési módszerek társadalmi-gazdasági jellegűek, illetve politikai formájúak, mint például:

  • társadalmi elzárkózás,
  • sztrájkok,
  • munkalassítás,
  • bankszámla-kivonások,
  • otthon maradás, valamint
  • különböző csoportok bojkottjai, mint
    • a fogyasztók,
    • a munkavállalók,
    • a kereskedők és
    • a menedzsment.

Az együtt-nem-működés azt jelenti, hogy az emberek nem engedelmeskednek az ellenfélnek, megtagadják és visszavonják támogatásukat az ellenfél hatalmi rendszerétől és az ellenőrzésüktől.

Van egy nagy társadalmi, gazdasági és politikai kooperációs mód.

Ezen eljárások némelyike nagy létszámot követel, annak érdekében, hogy hatékony legyen. Szerencsére ezeknek a módszereknek (például a fogyasztók bojkottja vagy a munka lelassítása) lehetővé teszi a társadalom népességének nagy szegmense

 

3. BEAVATKOZÁS (KÖZBELÉPÉS)

A beavatkozás magában foglalja az olyan tevékenységeket, mint például:

  • beilleszkedés,
  • az utak blokkolása,
  • a létesítmények túlterhelése,
  • párhuzamos (alternatív) intézmények létrehozása,
  • épületek elfoglalása,
  • polgári jogi cselekmények: engedetlenség, és
  • szándékosan keresni bebörtönzést.

Ezek a módszerek közvetlenül megzavarják az ellenfél működőképességét.

A kockázati szint gyakran magas: a kudarc lehet, hogy károsíthatja a mozgalom tekintélyét és az ellenfél keményen reagálhat. Azonban az erőszakmentes beavatkozás néha nagy hatású lehet, viszonylag kevés ember részvételével.

A várható veszély miatt, akik az erőszakmentes beavatkozás módszereit végzik, gyakran a mozgalmad legképzettebb, leginkább elkötelezett tagjai, akik hajlandók nagyobb áldozatot vállalni, mint mások a mozgalmatokban.

 

A mozgalom vagy kampány céljaitól, az ellenállók képességeitől és tapasztalati szintjétől, valamint az ellenfél elnyomó vagy erőszakos megtorlása valószínűségétől függően, különböző erőszakmentes akciók választhatók e három kategória közül. A különböző kategóriákból származó erőszakmentes cselekvések egyidejűleg végezhetők az ország vagy régió különböző részeiben, vagy elkülöníthetők úgy, hogy egymást követve folyamatos és növekvő nyomást alkalmazzanak.

 

FELADAT

  • Egyénileg válasszunk ki erőszakmentes módszereket, és alkalmazzuk a tervezés fontos módszerét az erőszakmentes cselekvésekhez!

 

1. A HÁZI FELADAT

2. A RÉSZTVEVŐK KIVÁLASZTÁSA

3. A CÉLVÁLASZTÁS

4. A „SIKERES TETTEK” FELÉPÍTÉSE

 

A MÓDSZEREK KIVÁLASZTÁSA

 

 Milyen erőszakmentes cselekvéseket (módszerek) kell egy mozgalomnak választania, és mikor?

 

Ez az egyik leggyakoribb kérdés az erőszakmentes aktivisták között. Bár nincs garantált formula a sikerhez, az alábbiakban egy négy lépéses módszert találtok a különböző erőszakmentes módszerek eljárásai kiválasztásának és végrehajtásának segítésére.

 

1. VÉGEZD EL A HÁZI FELADATODAT

Mielőtt erőszakmentes küzdelmet folytatnátok, végezzétek el az alapvető házi feladatokat. Lényege, hogy minél több információtok legyen a helyzetről. Ha stratégiai becslést készítetek, olvassátok el (ld. Haladó tanfolyam, A1 lecke: Tervezési módszerek: Stratégiai becslés a további információkért), mert felbecsülhetetlen értékű erőforrás.

Ha nem készült stratégiai becslés, akkor komolyan fontolóra kell venni, hogy ezt megtegyétek. Olyan stratégák, akik nem vesznek minden tényezőt figyelembe – a nem megfelelő módszereket választhatják, ami kudarchoz vezethet. Például sok erőszakmentes megmozdulás csak azért szenved kudarcot, mert egyszerű tényezőket, például az időjárási viszonyokat, nem vették figyelembe. A többiek listájának megtekintésével megfontolásra kerülnek a fent említettek, a stratégiai becslés, és a házi feladat.

 

2. RÉSZTVEVŐK KIVÁLASZTÁSA 

  • Ki fogja végrehajtani a kiválasztott erőszakmentes megmozdulást?
  • Milyen csoport(ok) rendelkeznek a szükséges létszámmal és képzettséggel?
  • Melyik csoport(ok) a közvetítik a legjobban a mozgalom üzenetét a megmozdulás céljáról (lásd a 3. lépést: információk a cél kiválasztához)?
  • Igényel-e a módszer vezetőket vagy koordinátorokat, és ha igen, akkor kik lesznek azok?

Annak kiválasztásakor, hogy ki fogja koordinálni és végrehajtani az erőszakmentes cselekvési módszereket, szintén fontos átgondolni, hogy mennyi kockázatot vagy potenciális áldozatot jelent a cselekvés, és mely csoportok képesek (gyakran a mozgalomban lévő fiatalok hajlandók a legnagyobbakat) kockázatot és / vagy az esetleges áldozatokat vállalni szemben (például az elnyomás, jövedelem elvesztese,stb.).

Néhány mozgalom hasznosnak találta rotálni a koordináció és a módszerek végrehajtásának terheit a különböző csoportok között a mozgalomban, így egyetlen csoportnak sem szükséges túl nagy áldozatot vállalnia.

Lényeges megfontolni azt is, hogy vajon a csoport képes-e az erőszakmentes fegyelmezettség fenntartására, illetve, hogy van-e egy

csoportnak képzettsége vagy tapasztalata erőszakmentes megmozdulásokban, ami megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszi a mozgalom kiválasztott módszerének végrehajtását.

 

3. A CÉL KIVÁLASZTÁSA

Az erőszakmentes módszereket nem szabad véletlenszerűen kiválasztani. Minden kis akciónak, még a tiltakozásnak vagy meggyőzésnek is, és különösen a többi magas kockázatú együtt-nem-működési és beavatkozási típusúaknak, van egyértelműen azonosítható célja.

 

FELADAT:

  • Határozzátok meg a kiválasztás stratégiai okait!

 

Például ha egy olyan bizonyos gazdasági társaságot szeretnétek megcélozni, amelyet a mozgalmad ellenz, mert olyan terméket gyárt, amelyet a mozgalmad nem szeret, (például munkaügyi vagy környezetvédelmi gyakorlatukat), vagy azért, mert támogatást nyújt az ellenfélnek, sok potenciális célod van. Tevékenységeiteket célozhatjátok:

  • a vállalat nyersanyagainak beszállítói (azaz bányászok, fakitermelők, vegyi üzemek stb.);
  • a vállalat munkaereje;
  • a társaság tiszt(ség)viselői;
  • a cégnek finanszírozást nyújtó emberek vagy szervezetek;
  • az emberek, akik behajóznak vagy beszállítanak árukat a vállalatnak;
  • a kormány, amely szabályozza - vagy nem szabályozza - a céget; és / vagy
  • a fogyasztók, akik megvásárolják a vállalat által termelt árukat.

 

A cél(ok) kiválasztása attól függ, hogy melyik potenciális célpont közül melyik lesz a leginkább hozzáférhető és befogadó vagy reagáló (reaktív) a mozgalom üzenetére, és ezek közül

mely potenciális célok lesznek  a mozgalom aktuális képességeihez a legmegfelelőbbek.

Például könnyebben felhívhattok fogyasztókat bojkottra, mint hogy a kormányra kényszerítsetek szabályozást, vagy egyszerűbb lesz a szállítási szakszervezettel vagy a bányászati unióval sztrájkolni, mint célozni a vállalat tisztviselőit).

 

PÉLDA:

1773-ban, Bostonban a helyi kereskedők, a kikötőben a teát a tengerbe hajították [dump-dumping-dömping – a szerk.], a teára kivetett brit birodalmi adó elleni tiltakozásul.

 

4. A „SIKERES TETTEK” FELÉPÍTÉSE

A „sikeres tettek” felépítése kis győzelmeken keresztül jön létre.

Tudni, hogyan kell reális és megvalósítható célokat kitűzni a mozgalmatok számára, és

tudni, mikor hirdessétek ki a győzelmet – alapvető fontosságú.

 

PÉLDA

1989-ben, Pekingben, Tiananmen téren, a diákvezetők számos fontos célt tűztek ki a politikai változások érdekében. Azonban a diákmozgalom nem volt teljesen egységes, és nem szerveződött elegendően széles körben, hogy többet tegyen, mint a koncentrált tiltakozó cselekvések számtalan városban.

(Megjegyzés: az a taktika, ami korlátozott területre koncentrálja az embereket, gyakran a legegyszerűbb a biztonsági erők visszaszorítására).

Ezenkívül a diákok célkitűzései többször megváltoztak, mivel a mozgalom különböző szegmensei kerültek a vezetésbe és új célokat tűztek ki. Ezek a változó célok megnehezítették a higgadt érvelést, hogy a kormánynak meg kell próbálnia tárgyalni a diákokkal. Végül a kormányzat erőszakos megtorlásában ezreket öltek meg és ezrek sérültek meg. A a demokratikus mozgalom összeomlott, és annak a legalább néhány reformnak az esélye, amit el lehetett volna elérni a kínai politikai rendszerben, elveszett.

KÉP - Fiatal nő a molinókat fest a tömegtüntetés számára Tiananmen tér, 1989. április-június.

 

Sajnos ez nem egy elszigetelt példa.

Sok erőszakmentes mozgalom létezik, tele bátor és inspiráló emberekkel, amelyek még mindig elbuknak, mert

  • nem elégséges a mozgalom belső szervezeti felépítése,
  • kapacitása, és
  • egységessége,

mielőtt nagyszabású célokat tűznek.

Az egyik legjobb módja ennek a kapacitásnak a kiépítéséhez a „sikeres tettek” kisebb, korlátozottabb győzelmei.

A mozgalom ezt úgy érheti el, hogy

  • a mozgalom adottságain belül választja meg konkrét célkitűzéseit, hogy
  • egyértelmű legyen a győzelem elérése.

Például, mielőtt nagymértékű műveleteket kíséreltek meg, határozzatok meg rövid hatótávolságú célokat, és csak a olyanokat válasszatok, amelyeket az ellenféllel összecsapva megnyerhettek.

Ha csak húsz embert tudtok valószínűleg felmutatni egy demonstráción - sose próbáld megszervezni az „ezrek menetét”. A megmozdulás sikertelen lesz, és a lakosság észre fogja venni, hogy mozgalom vagy kampány sikertelen.

Ehelyett olyan cselekvések szervezésével, amelyek

  • megvalósítható célokkal rendelkeznek, ahol
  • világos a követelés előrehaladása és sikere,

az általános népesség és a mozgalom tagjai látni fogják, hogy azoktól az akcióktól különböznek.

Ez viszont segíthet

  • új tagokat vonzani a mozgalomba (amely felépíti az emberi erőforrásaitokat, és segít az egység építésében),
  • bizalmat épít és
  • legyőzi a félelmet a mozgalom tagjai és a lakosság között, valamint
  • értékes tapasztalatokkal szolgálnak a mozgalom tagjai rendelkezésére az erőszakmentes megmozdulások tervezésben és végrehajtásban.

Továbbá, néha a „kis” a célok nagy győzelmekké válhatnak.

 

PÉLDA

Az 1950-es és 1960-as években az Egyesült Államok Polgári Jogi Mozgalma az egész Egyesült Államokban követelte a szegregáció felszámolását, és különösen az Egyesült Államok déli részén. Azonban 1955-56 között a kulcsfontosságú csoportok egyetlen városba: Montgomerybe, Alabamában összpontosították energiájukat, a buszok integrálására. Elsődleges módjuk a bojkott volt, később párhuzamos intézményeket hoztak létre a bojkottálók szállítására, a város könyékén.

Azáltal, hogy egy kérdés köré összpontosítottak, hogy hol nyerhetnek, valamint egy konkrét cél meghatározásával, képesek voltak a győzelmet kinyilatkoztatni, amikor integrálták a Montgomery buszokat. Továbbá az új bizalom és nyilvánosság, amelyet ez a „kis” győzelem generált – tette nagy jelentőségűvé, erőssé, legitimmé, nagyobbá a Polgárjogi Mozgalmat.

Egy másik ok, amiért a korlátozott célok elérésével lehetséges a végső sikerhez, az, hogy több politikai területen teremt szavahihetőséget a mozgalom számára, hogy az tovább növekedjen, és nagyobb megmozdulásokat tegyen a jövőben. A teljes, 24 óra alatti győzelem szinte soha nem fordul elő, és soha nem szabad feltételezzétek, hogy lehetségesek. Része a győzelmeitek kitalálásnak, amelyekkel a bevonódásokat megnyerhetitek, azoknak az azonosítása,

  • hol és hogyan erős a mozgalmatok, továbbá
  • hol és hogyan gyenge az ellenfél (további információkért lásd a 12. fejezet – A mozgalom kezelése: dilemma műveletek című részt).

A Montgomery busz- bojkottban az USA Polgári Jogi Mozgalom erősségére és az ellenfél gyengeségére koncentrált. Az ellenfél gyenge volt, mert

  1. a busz társaság gazdasági eredményének kielégítése az afroamerikai emberek utazásaitól függött,
  2. a diszkriminációs jogszabályok nyilvánvalóan igazságtalanok voltak az afroamerikai emberek számára,és
  3. nehéz volt az ellenfeleik számára, hogy védekezzenek, és
  4. a mozgalom felhívta a figyelmet erre a tényre.

Ezért, mint általános stratégiai elvként, akkor koncentráld a mozgalmatok erősségeit az ellenfél gyenge pontjaira. Ez maximalizálja tevékenységének hatékonyságát.

 

PÉLDA

Az OTPOR! márciusban Újvidékről a fővárosba, Belgrádba szervezett, kb. 100 km menetet. Kevesebbel kezdték, mint ezer ember, és márciusban hatalmasan nőtt, amint a diákok csatlakoztak Szerbia fővárosábam.

 

KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK AZ ERŐSZAKMENTES MÓDSZEREK / AKCIÓK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Amikor eldöntitek, hogy milyen erőszakmentes cselekvési módszereket fogtok használni, értékeljétek, hogy a módszerek, amelyeket fontolgattok, hogyan kapcsolódnak a mozgalom átfogó céljaihoz vagy a kampányotokhoz. Például, a gazdasági módszerek hajlamosak jól működni ott, ahol a kampány elsődlegesen gazdasági küzdelem; a politikai módszerek általában jól működnek, amikor a kampány elsődleges céljai politikai, stb.

A végső megfontolás az, hogy bizonyos módszerek jobbak a változás bizonyos mechanizmusainak elérése, mint mások.

Például, ha az ellenfeled átalakítása a célod, akkor érdemes használni az erőszakmentes tiltakozást és meggyőzést, mint a barátkozás, a nyilvános beszédek, szellemek, szórólapok vagy petíciók.

De ha az ellenfeled kényszerítése a célod, érdemes inkább összpontosítanotok az energiát az együtt-nem-működésre és beavatkozási módszerekre.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti irányelvek egyike sem „szabvány”. Számos eltérés lehet ezektől az iránymutatásoktól. Az, hogy mit teszel, attól függ, hogy felméred, mi a legjobb a helyzetetekben. Nincs egy győzelmi formula, de az erőszakmentes cselekvési módszerek kiválasztására vonatkozó fenti stratégiai iránymutatások segítenek a stratégiai tervezőknek meghatározni a következőket:

  1. milyen módszereket kell alkalmazni,
  2. mikor és hol használjátok őket,
  3. ki a módszerek célpontja, és
  4. ki hajtja végre őket.

 

GYAKORLAT:

  • A különböző küzdelmekben használatos erőszakmentes módszerek keresztinterjús analízise

 Alakítsunk négy-hatfős csoportokat, és minden csoportban jelöljünk ki egy főt, aki „újságíróként” szolgál (akinek a felelőssége a válaszok rögzítése, majd bemutatása mindenkinek). Minden csoport kiválaszt egy küzdelmet, amit ismernek, és leltárt készítenek az erőszakmentes módszerekről, az egészen kicsiny, alacsony kockázatúaktól a nyilvános tömegdemonstrációkig – például névtelen graffititől az általános sztrájkig. A résztvevőknek válaszoljanak a következő kérdésekre a lista egyes módszereit illetően:

  • Mi volt ennek a fellépésnek a célja?
  • Miért választották ezt a konkrét tevékenységet?
  • Mi történt e cselekvéssel?
  • Ki végezte el a kiválasztást – a mozgalom vezetése, vagy egy kiválasztott csoport aktivistái, vagy valamilyen más csoport?
  • Az 1-5-ig skálán, mennyire sikeres volt ez a művelet a mozgalom céljainak elérésében?

 

 

MI VOLT AZ AKCIÓ CÉLKITŰZÉSE

MIÉRT EZT AZ AKCIÓT VÁLASZTOTTÁTOK

MIT ÉRT EL A MEGMOZDULÁS

KI VÁLASZTOTTA KI EZT AZ AKCIÓT

MENNYIRE VOLT SIKERES A MEGMOZDULÁS? (1-5)

 

 

ÖSSZEFOGLALÓ

Az erőszakmentes módszerek vagy cselekvések feloszthatók három széles kategóriában:

  • Tiltakozás és meggyőzés,
  • Együtt-nem-működés és
  • Beavatkozás.

Dr. Gene Sharp közel 200 erőszakmentes cselekvést dokumentált (az I. mellékletben rendelkezésre állnak), és szinte minden új, erőszakmentes küzdelem feltalál újabb módokat.

Az erőszakmentes akciók meghatározásában és kiválasztásában a stratégák:

  1. elvégzik a házi feladatot és a háttérkutatásokat;
  2. kiválasztják az akció résztvevőit;
  3. meghatározzák az akció célját; és
  4. a „sikeres tettek” építésével, célkitűzéseik teljesülnek.

Az egyik fő ok, amiért az erőszakmentes mozgalmak elbuknak, az, hogy taktikai és stratégiai vereséget szenvednek, hibák vagy mulasztások bármelyikének következményeként a négy fázisban, vagy valamelyik fázis teljes kihagyása miatt.

Végül fontos: erőszakmentes mozgalmat vagy kampányt csak azoknak az összecsapásoknak a kezdeményezésére indítsatok, amelyeket, a stratégák értékelése alapján, reálisan megnyerhettek.

A végső győzelemhez vezető út közbenső győzelmeken keresztül vezet.

Ezeket a kis sikereket ki kell hirdetni, annak érdekében, hogy a „sikeres tettek” kidolgozásával a mozgalom kapacitása a szélesebb civil részvétel irányába fejlődjön.

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 10
Tegnapi: 3
Heti: 20
Havi: 24
Össz.: 6 813

Látogatottság növelés
Oldal: I.6 Erőszakmentes módszerek
Útmutató a Stratégiai Erőszakmentes Küzdelmekhez - © 2008 - 2025 - eroszakmentes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »