ÚTMUTATÓ A STRATÉGIAI ERŐSZAKMENTES KÜZDELEMHEZ

II. TERVEZÉSI SZEMPONTOK

Oldal létrehozva: 2019-01-08

Utolsó formázás: 2019-01-26

Gyorsfordítás

 

II. 7. AZ ERŐSZAKMENTES KÜZDELEM STRATÉGIÁJA ÉS ELVEI

"Aki megérti, mikor szabad harcba bocsátkozni és mikor nem, az győz. 

Aki nagy és kicsiny (erősebb és gyengébb - a szerk.) sereget egyaránt jól tud vezetni, az győz. 
Akinél a felettesek és alárendeltek ugyanazt akarják, (aki a hadseregét felkészíti arra, hogy minden sorában ugyanaz a szellem legyen - a szerk.) az győz. 
Aki maga elővigyázatos, és ki tudja várni (az ellenség) elővigyázatlanságát, (aki, felkészült, és az ellensége felkészületlen - a szerk.)  az győz. 
(Amelyik hadvezér tehetséges, és fejedelme nem tartja pórázon, az győz - a szerk.)

SZUN-CE az A Hadviselés törvényei – című művében az OSZK MEK oldalán

(KÉP - SZUN-CE - A híres stratéga az ősi Kínából)

 

A STRATÉGIA az a koncepció, ahogyan egy erőszakmentes küzdelemben a célok eléréséhez szükséges legjobb módszereket kiválasztjátok. Tekintettel a korlátozott forrásokra és a bizonytalanságra, elsődlegesen a stratégia határozza meg, hogy mikor és hogyan kell küzdeni és ezután lehet eldönteni, hogyan lehet a maximális hatékonyságot elérni bizonyos célok elérése érdekében.

A stratégiai menedzsmentnek négy szintje van:

• főstratégia,
• kampányok,
• taktikai és
• speciális módszerek.

 

FELADAT

• Ismerjétek meg a stratégiai tervezés négy szintjét!

 

A STRATÉGIAI TERVEZÉS NÉGY SZINTJE:

• A FŐSTRATÉGIA
• A KAMPÁNYOK 
• A TAKTIKA ÉS
• A MÓDSZEREK

 A FŐSTRATÉGIA a legszélesebb koncepció, a célok megfogalmazása és az, hogy hogyan lehet elérni azt egy küzdelemben.

E nagyszabású stratégia azzal foglalkozik, hogy a cselekvés milyen formája lesz használatos a küzdelemben, és meghatározza mozgalom összes erőforrásainak (emberi, politikai, gazdasági, időbeli stb.) koordinációját, felosztását és időzítését, annak érdekében, hogy a konfliktusban elérje a célkitűzéseit.

A KAMPÁNY egy terv a vezetés számára a nagy stratégia fő fázisairól. Minden kampánynak van egy konkrét célja (vagy céljai), ami segíti a nagy stratégia általános céljainak megvalósítását. Minden kampánynak továbbá van egy terve arra vonatkozóan, hogy miként fog fejlődni, és, hogy az elkülönülő összetevők (mint például a taktikai és a speciális módszerek) hogyan illeszkednek össze a siker érdekében.

A TAKTIKA korlátozott cselekvési terv a konkrét, szűkebb célok eléréséhez, amelyek támogatják egy-egy kampány nagyobb céljait.

A MÓDSZEREK speciális erőszakmentes akciók.

Mint megtudtuk az előző leckékben, szó szerint több száz erőszakmentes cselekvési módszer ismert [lásd (a könyvben - a szerk.) az I. mellékletet, Dr. Gene Sharp híres „198 módszere”]. Ezek három nagy kategóriába sorolhatók:

• erőszakmentes tiltakozás és meggyőzés,
• együtt-nem működés (társadalmi, gazdasági, politikai) és
• erőszakmentes beavatkozás.

A stratégia négy szintjéből nyilvánvaló, hogy egy mozgalomnak először ki kell építenie a nagyszabású főstratégiát, majd azonosítja azokat a kampányokat, amelyek támogatják ezt a főstratégiát. Ezután kiválasztjátok a különböző taktikákat és módszereket, amelyek támogatják ezeket a kampányokat. Ezt a tervezési módszert: a csúcs felől (főstratégia) lefelé haladva (kampányokra, taktikára és módszerekre), hatékonyan használták a történelem mindenféle konfliktusában.

 

FELADAT

• Ismerjétek meg és alkalmazzátok a stratégiai erőszakmentes küzdelem három alapelvének használatát.

 

Amikor elkészítettétek a jövőképeteket, és ezt, mint információt felhasználtad a célok eléréséhez: a főstratégia elkészítéséhez, az ehhez rendelt kampányokkal, taktikákkal és módszerekkel, akkor álltok készen a küzdelemre.

A küzdelem kimenetelét részben a küzdelemben részt vevők készségei határozzák meg.

A siker három alapvető feltétele:

1. Egység,
2. Tervezés és az
3. Erőszakmentes fegyelem.

 

1-1. AZ EGYSÉG HÁROM KOMPONENSE:

A. EMBEREK EGYSÉGE – Az erőszakmentes mozgalmak vagy kampányok együttműködést igényelnek a társadalom különböző politikai, szociális és gazdasági csoportjaival és szektoraival – mivel a mozgalom legitimitása és erőssége a nagyszámú civil lakos mozgósításában rejlik. Nagyléptékű, nemzeti mozgalmaknál ez általában csoportok és szervezetek koalícióját igényli.

B. SZERVEZETI EGYSÉG – A mozgalom három szintjén – a vezetés, az operatív hálózat, és a konfliktusban résztvevő, a társadalom lehető legszélesebb köréből érkező emberek – össze kell hangolódniuk egymással. Ezért a mozgalom szervezeti struktúráját úgy kell megtervezni, hogy lehetővé tegye a stratégia, taktika és módszerek hatékony végrehajtását. A demokratikus eljárások megfelelőek lehetnek a döntéshozatali folyamatban - de a döntések végrehajtása fegyelmet, reakciókészséget és szinergiát igényel, nem pedig végtelen vitákat. Ellenkező esetben a szerveződés összezavarodik és felbomlik. Néhány küzdelemben az ellenfeletek megpróbál olyan személyeket elhelyezni a mozgalmatokban, akinek az a szerepük, hogy vitát és zavart teremtsenek, hogy gyengítsék az mozgalom egységét.

C. CÉLOK EGYSÉGE - Egy mozgalomban vagy kampányban belső konszenzusnak kell lennie a céljairól, és ezekkel a célokkal a nagyobb népesség jelentős részeinek kell egyetértenie. A legtöbb egyén csak olyan célokért küzd és áldoz, amelyek a mindennapi életük szempontjából értelmesek (olyan célokért, amelyekben személyes érintettségük politikai érintettséggé válnak), és elég konkrétak ahhoz, hogy ésszerűen elérhetők legyenek.

Egy célnak akkor van nagyobb stratégiai haszna, ha fontosabb a mozgalomnak végigvinnie, mint az ellenfélnek ellenállnia. Más szóval, válassz olyan „csatákat”, amelyek:

1. a legtöbbeknek fontos a mozgalomban és a társadalomban lévõ emberek között, és 
2. reálisan megnyerhetők.

 

PÉLDA

Az Indiai Függetlenségi Mozgalom a brit gyarmatosítás ellenében: az, hogy képesek voltak sót termelni, és nem fizettek adót, könnyen érthető és fontos volt a hétköznapi emberek számára. A Sómenet 1930 márciusában elindított útján Gandhi képes volt az indiai társadalom szinte minden tagját érintető brit monopóliumot támadni. Gandhi célja: a brit sómonopólium megszüntetése, elérhető volt és konkrét, és Gandhi a saját erejét (nagyszámú motivált népességet) a britek gyengesége (egy olyan végrehajthatatlan törvény betartatása, amelyet nagyon nehéz politikailag megvédeni vagy igazolni emberek bebörtönzését miatta) ellenében alkalmazta . Fontos, hogy egy mozgalomnak vagy kampánynak csak viszonylag kevés számú célja legyen - máskülönben nagyon nehéz egységet és egyetértést találni a különböző érintett csoportok és szervezetek között.

 

TIPP

Nincs egyetemes forma a mozgalmak szervezésére!

  

TIPP

Válassz olyan csatákat, amiket megnyerhetsz!

  

2-1. TERVEZÉS

A stratégiai erőszakmentes mozgalmak vagy kampányok nem spontánul szerveződnek.

Felkészültségre és részletes tervezésre van szükség.

Két fő összetevőjük:

 

A. TAKTIKAI ERŐFORRÁSOK KIÉPÍTÉSE -

A sikeres mozgalmak

• felépítik képességüket az aktivisták toborzására és kiképzésére,
• anyagi erőforrásokat gyűjtenek,
• kommunikációs hálózatot és
• független információ értesítési központokat tartanak fenn (például titkosított e-mailek, rövid szöveges üzenetek, földalatti sajtó és alternatív weboldalak formájában).
• Ez
• részletes kampány- és taktikai tervezést tartalmaz, és
• hatékony időgazdálkodást.

Az idő talán a küzdelem legfontosabb erőforrása (lásd: A4-es Haladó lecke – A mozgalom irányítása: Időgazdálkodás).

 

B. A TAKTIKAI LÉPÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA –

Az erőszakmentes taktika megválasztása és alkalmazásuk sorrendjének meghatározása (szekvenálása) elengedhetetlen.

A taktikák sorrendisége lehetővé teszi, hogy a mozgalom

• növelje az ellenfeledre gyakorolt nyomást és
• fenntartsa a lendületet.

A különféle taktikák

• kibillentik az ellenfeleteket az egyensúlyából, és
• biztosítják azt, hogy az ellenfél nem tudja megjósolni a mozgalom következő akcióját.

A taktika közvetlenül kapcsolódjon a középtávú célokhoz, amelyek a mozgalom vagy kampány nagy stratégiájából következnek.

 

3-1. AZ ERŐSZAKMENTES FEGYELMEZETTSÉG

Az erőszakmentes fegyelem két dolgot jelent:

• a stratégiai terv követése a küzdelemben, és
• tartózkodás az erőszaktól.

Az erőszaktól való tartózkodás azt jelenti, hogy a mozgalom

• nem használ erőszakot a cselekményei során és
• nem vesz részt erőszakkal fenyegetésében.

Annak érdekében, hogy ez teljesen világos legyen, egyes mozgalmak nyilvánosan terjesztésű „Magatartási szabályokat” (Code of Conduct) vagy „Útmutató akciókhoz” (Guidelines for Action) készítenek, amelyek rögzítik az erőszakmentes mozgalomban a

mindenkivel szemben megkövetelt fegyelmi normákat. 

 

Az erőszakmentes fegyelmezettség az állampolgárok hatalmának a középpontjában áll. Három fő oka van:

 

A. SZÉLESKÖRŰ RÉSZVÉTEL ÉS KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG - A legtöbb ember csatlakozhat egy erőszakmentes mozgalomhoz a változásért, ha egyetértenek a mozgalom céljaival. Azonban a legtöbb ember nem csatlakozik erőszakos mozgalomhoz a változáshoz. Ezért a kulcs a széles körű részvétel megszerzéséhez és fenntartásához, ha a mozgalom erőszakmentes marad. Egy erőszakmentes mozgalomban mindenki számára van egy hely a társadalomból (a gyermekektől az idősekig, nőknek és férfiaknak egyaránt). Minél szélesebb körű a részvétel a mozgalomban, annál költségesebb lesz az ellenfeleteknek, hogy megpróbálja irányítani a mozgalmat (az ellenfelednek talán már nincsenek is erőforrásai ehhez), és az ellenfelednek annál inkább meg kell osztania erőit és erőforrásait a különböző területeken.

TIPP

Használd a különböző taktikák szekvenálását, billentsd ki az ellenfeleteket az egyensúlyából és tartsd fenn a lendületeteket!

 

PÉLDA:

Nashville-ben, Tennessee-ben, amikor az Egyesült Államok Polgári Jogok Mozgalmának sok afroamerikai, és más tagja polgári engedetlenségbe kezdett, a rendőrség intézkedésekre való kapacitását túlterhelték, mert nem tudtak kezelni ilyen nagyszámú letartóztatást, sem a fogdák nem lettek volna képesek ennyi aktivistát őrizetben tartani.

 

B. AZ ELNYOMÓ DELEGITIMÁLÁSA - Sok erőszakmentes küzdelemben az elnyomók erőszakkal fognak a civilekre és az aktivistákra törni. Ha erőszakmentes fegyelmezettséget tartunk, az erőszak tönkreteheti az elnyomók hitelességét és legitimitását, és csökkenti támogatásukat (különösen akkor, ha az elnyomás széles körben nyilvánosságra kerül a médiában vagy más információs csatornákon). Egyidejűleg az együttérzés és az erőszakmentes küzdelem támogatása növekedhet.

 

C. AZ ELLENFÉL VÉDŐINEK BEFOGADÁSA (mint például a hadsereg és a rendőrség)

Az erőszak az elnyomó számára megsemmisíti az ürügyet (például, hogy megpróbálja „helyreállítani a rendet” vagy „a terror elleni küzdelem”). Az erőszakmentes fegyelmezettség kiüti ezt a kifogást. Az erőszakmentes fegyelmezettségre is szükség van annak érdekében, hogy – erodálva lojalitásukat – befogadhassuk mindazokat, akik támogatják és engedelmeskednek az elnyomók rendelkezéseinek. Amikor a biztonsági erők fenyegetve érzik magukat, akkor hajlamosak engedelmeskedni az utasításoknak. Amikor tudják, hogy a mozgalom erőszakmentes, és hogy a mozgalom kinyilvánítottan erőszakmentes marad, kevésbé valószínű, hogy durva elnyomást alkalmaznak, és valószínűbb, hogy megfontolják a legitimitását az erőszakmentes mozgalom küzdelmének és Jövőképének.

„Nem tudod magatok közé invitálni azokat, akiket megöléssel fenyegetsz” – Dr. Peter Ackerman, társszerző – Kiteljesedő erő: Az erőszakmentes konfliktus évszázada

 

FELADAT

• Ismerkedjetek meg az erőszakmentes fellépések három fő eredményével: mobilizálás, megszakítás és elpártolás!
• Tanuljátok meg az erőszakmentes cselekvések kiválasztása során a költség-haszon elemzés használatát!

 

A STRATÉGIAI TERV EREDMÉNYEI

Az erőszakmentes küzdelem minden stratégiai tervének fő eredményei a következők:

MOBILIZÁCIÓ – a célcsoportok mozgósítása a társadalomban és aktivisták toborzása a mozgalom vagy a kampány számára.

MEGSZAKÍTÁS - az ellenfél tevékenységét. Az erőszakmentes mozgalom fellépése zavart okoz, és lehetetlenné teszi az ellenfél számára a hétköznapokban megszokott módon való működést.

ELPÁRTOLÁS - az emberek a támogatás különböző pilléreiből. Célzottan az ellenfél támogatói, mind az erőszakos hatalmi fellépések, mind a mozgalom üzenetei lerontják a mozgalom ellenfeleinek hűségét a, és ösztönzik őket, hogy ne engedelmeskedjenek.

 

KÖLTSÉGEK ÉS ELŐNYÖK

Az erőszakmentes cselekmények azonosítása és kiválasztása során, amelyek a mozgalom céljain és stratégiáin alapulnak, a stratégáknak szem előtt kell tartaniuk, hogy potenciálisan minden egyes cselekvés költségekkel jár, valamint előnyöket biztosít a mozgalom számára.

A különböző akciók különböző anyagi és emberi erőforrásokat igényelnek, és némelyikük magas társadalmi kockázatot (büntetés és fizikai kár) hordoz. Egy egyszerű, de hatékony módszer az erőszakmentes taktikák kiválasztásához a költség-haszon elemzés. Minden egyes művelethez figyelembe kell venni, hogy mind a cselekvés, mind a kimenetele lehetséges költség-hasznait értékelni kell.

Mindazonáltal lehet sikeres az a demonstráció , aminek néhány résztvevője sérüléseket szerez és letartóztatják.

Illetve olyan cselekmények, amelyek gazdasági vagy társadalmi nem együttműködési tevékenységet eredményeznek - foglalkoztatási vagy pénzügyi veszteségre vezethetnek, vagy csökkenthetik a társadalmi státuszát a mozgalom tagjainak és támogatóinak.

 

GYAKORLAT:

 

VÁLOGATOTT PÉLDÁK AKCIÓKRA	LEHETSÉGES KÖLTSÉG NEKED	A TEVÉKENYSÉG LEHETSÉGES EREDMÉNYE	LEHETSÉGES KÖLTSÉG ELLENFÉL
Egy petíció benyújtása tömeg tüntetések alatt a kormány székhelye előtt	Erőszakos fellépés a tiltakozók ellen; és / vagy egyes tiltakozók erőszakossá válnak, és sérül a mozgalom legitimitása.	Egy sikeres demonstrációval a mozgalom nyilvánosságot és új munkatársakat nyer.	A nyilvánosság növelése, elégedetlenség, és veszteség a legitimitásból.
Választások bojkottja	Alacsony nyilvános hatás károsíthatja a mozgalom hitelességét. Oda vezethet, hogy az ellenfeled teljesen ellenőrzése alá vonja a kormányzati struktúrát (ha a kontroll még nem teljes).	A teljes bojkott de-legitimálni fogja a választási eredményeket. Mindazonáltal a teljes részvételt nehéz lehet elérni.	Sikeres bojkott esetében a legitimitás elvesztése.
Éhségsztrájk	A résztvevők kárt okozhatnak az egészségükben.	A résztvevők révén új figyelem fordulhat a mozgalom irányába	A nyilvános szimpátia a sztrájkolókkal a legitimitás elvesztéséhez vezethet

 

  

ÖSSZEFOGLALÓ

Az erőszakmentes küzdelmek stratégiai tervezésének négy szintje:

• átfogó (nagy) stratégia,
• kampányok,
• taktikák és
• módszerek.

Az egyes szintek tervezési célkitűzései erősítik a magasabb szintek célkitűzéseit (azaz a taktika erősíti a kampányokat, amelyek megerősítik a nagyszabású stratégia céljait). A stratégia tervezése során, a legmegfelelőbb a nagy stratégia alapján tervezni, majd a munkát lebontani a többi szintre, szemben a felfelé, a nagy stratégiáig haladó módszerből kiindulva.

Amikor a küzdelmet folytatsz, a stratégáknak különös figyelmet kell fordítaniuk a három alapelvre a sikeres erőszakmentes küzdelemben. Ezek a következők:

• Egység,
• Tervezés és
• Erőszakmentes fegyelmezettség.

Az Egység

• az emberek egységéből,
• a szervezeten belüli egységből, és
• a célok egységéből áll.

A Tervezés magában foglalja:

• a taktikai kapacitás kiépítését és
• a stratégiai szekvenálását a különböző taktikáknak.

Az Erőszakmentes fegyelem szükséges:

• a mozgósításhoz, a civilek, aktivisták toborzására,
• az elnyomók delegitimálására, és
• az elnyomó védőinek befogadásához, mint pl.: a hadsereg és a rendőrség.

A stratégiai erőszakmentes küzdelemben tett fellépések három főbb eredménye:

• a mozgalom pártolóinak mobilizálása,
• az ellenfél tevékenységének megszakítása, és
• az elnyomók támogatásának a megszüntetése.

Ezek csak tevékeny akciók, a mozgalom kapacitásának építése révén érhetők el és lendületben.

Az erőszakmentes taktikák stratégiai kiválasztásánál a költség-haszon elemzéssel lehet hatékonyan a leghasznosabb döntéseket meghozni.

 

GYAKORLAT 

• A következő táblázati formátum használatával rajzolj fel a flip chart-ra költség-haszon elemzést, az általatok korábban használt műveletekre, és a jövőbeli lehetséges intézkedésekre. Sikeresek voltak-e a múltbeli tettek vagy nem - és mi okozta az eredményeket?

 

IDŐ/TÁMOGATÁS

pl.: 1991. 1992. 1993. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002.

ELLENFÉL - 5 4 3 2 1

SEMLEGESEK - 5 4 3 2 1

ELLENZÉK - 5 4 3 2 1

RENDŐRSÉG - 5 4 3 2 1

KATONAI - 5 4 3 2 1

KÖZTISZTVISELŐK - 5 4 3 2 1

TANÁROK/OKTATÁSI RENDSZER - 5 4 3 2 1

Oldal: II.7 Tervezési szempontok
Útmutató a Stratégiai Erőszakmentes Küzdelmekhez - © 2008 - 2025 - eroszakmentes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat