ÚTMUTATÓ A STRATÉGIAI ERŐSZAKMENTES KÜZDELEMHEZ

III. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI MEGFONTOLÁSOK ALAPTANFOLYAM

Oldal létrehozva: 2019-01-25

Utolsó formázás: 2019-03-01

 

III. 11 A MOZGALOM IRÁNYÍTÁSA: VEZETÉS

Gyorsfordítás

 

Az erőszakmentes küzdelem három folyamatot foglal magában:

• A MOZGALOM EMBERI ERŐFORRÁSAINAK IRÁNYÍTÁSA
• AZ ANYAGI FORRÁSOK TERVEZÉSE ÉS KEZELÉSE
• AZ IDŐ, MINT UNIVERZÁLIS FORRÁS KEZELÉSE.

(Ezekről az erőforrásokról az A2, A3 és A4 haladó tanfolyami részben tájékozódhattok - fordítás folyamatban).

 

Az erőszakmentes mozgalom emberi erőforrásainak három szintje a:

• mozgalom vezetése,
• mozgalom tagjai és az erőszakmentes aktivisták. illetve
• általános civil lakosság.

Ebben a fejezetben a mozgalom vezetésére koncentrálunk.

 

A vezetés feladata

• a befolyásolás,
• a motiválás és
• az egyének és csoportok számára a célok elérésének lehetővé tétele.

A vezetők artikulálják és befolyásolják annak a módját, ahogyan az emberek gondolkodnak arról, ami kívánatos, lehetséges és szükséges.

Az erőszakmentes mozgalom számára alapvető fontosságú a sikeres vezetés alapelveinek alkalmazása, valamint az felismerni és a kiválasztani azt vezetői stílust, ami a sajátos körülményei között szolgálja a mozgalmat.

 

EMBERI ERŐFORRÁSOK

• Vezetés
• Mozgalom tagjai és aktivistái
• Népesség

MI A VEZETÉS?

• ANYAGI (MIT, MIVEL?)
• IDŐ ERŐFORRÁSOK (MIKOR?)
• EMBERI ERŐFORRÁSOK (KIVEL?)

(KÉP - A vezetés háromszöge)

 

 FELADAT

•  Értsük meg a vezetés természetét és annak szerepét a stratégiai erőszakmentes konfliktusban!

 

(KÉP - LECH WALENSA

A „Szolidaritás” mozgalom volt vezetője később Lengyelország első, demokratikusan megválasztott elnöke.)

 

TIPP

Nem minden erőszakmentes mozgalom igényli, hogy népszerű és karizmatikus legyen a vezetője, mint a Gandhi, inkább törekedjen hatékonyságra!

 

A MOZGALOM VEZETŐSÉGÉNEK VEZETÉSE

Ahogyan egyetlen szervezet sem rendelkezik a minden körülmények között, kizárólagosan legjobb vezetési modellel, úgy nincs egyetlen képlet, ami meghatározza a legjobb vezetési struktúrát minden erőszakmentes mozgalom számára. A magatoknak való vezetői struktúra fajtáját te és a mozgalom más tagjai választjátok. Ez egy stratégiai választás.

A vezetés szerepe az erőszakmentes konfliktusokban kettős:

• döntéseket hozhat a konfliktusok kiélezéséről,
• gyülekezési pontként és az inspiráció forrásaként szolgálnak, valamint bátorítanak és egyértelműsítik a célt.

Nagy politikai, vallási és társadalmi vezetők a történelem egészében általában három fő jellemzővel bírtak:

• A jövő képe - a támogatók széles körében lehet megosztani;
• A személyiség ereje - ez gyakran magában foglalja az akaratot, a motivációt és az elkötelezettséget;
• Önkontroll - a nagy vezetők nem élnek vissza a tekintélyükkel a mozgalomban.

Sok különböző vezető van, akik rendelkezhetnek mindezen tulajdonságokkal. Néhány mozgalomnak nagy hatású, karizmatikus személyiség volt a vezetőjük, mint Gandhi vagy Martin Luther King, Jr., hogy vezessék a küzdelmüket.

Valójában, nem szükségesek azonban nagy látókörű és karizmatikus vezetők ahhoz, hogy az erőszakmentes küzdelem hatékony legyen. Egyes küzdelmeket nem nagy formátumú vezetők és / vagy a felhasznált decentralizált vezetési struktúra vitt győzelemre. Szerbia erőszakmentes felkelése Szlobodán Miloseviccsel szemben, az egykori Csehszlovákia bársonyos forradalma a példák arra, hogyan működik egy döntéshozatalra felhatalmazott bizottság vagy a csoport hatékonyan, még akkor is, ha a legtöbb ember személyesen ismeretlen a mozgalom aktivistái vagy a népesség előtt.

Ezen kívül, időnként egy decentralizált vezetői struktúra jobb lehet a mozgalom számára, mert a központosított vezetés gyakran sérülékenyebb az ellenfeled elnyomása alatt. A történelem során az ellenállás vezetőit megölték, letartóztatták, deportálták vagy semlegesítették (például kigúnyolták, nevetségessé tették, kooptálták vagy [igaz vagy hamis] botrányokkal vádolták meg). Egy decentralizált vezetési struktúra megnehezítheti az ellenfelednek, hogy tudják, hova kell koncentrálni erőfeszítéseiket, hogy a mozgalmat megállítsák. Azt is jelenti, hogy a mozgalom folytatódni fog, még akkor is, ha egy vagy több vezetőjét letartóztatják.

Az egyik módja annak, hogy minimálisra csökkentsük az elnyomás hatását és valószínűségét a mozgalom fontos személyeivel szemben, hasznos lehet mind a praktikus, mind a stratégiai vezető a mozgalomban. Míg kifelé a mozgalom karizmatikus vezetője tehet nyilvános nyilatkozatot, vagy lehet a „mozgalom arca”, a kisebb horderejű vezetők jobban képesek dolgozni olyan helyzetekben, amelyek bizonyos kockázatvállalást igényelhetnek, mint például bizonyos erőszakmentes akciók megszervezése és figyelemmel kísérése, vagy érzékeny információk gyűjtése. Ezekben a helyzetekben a nagy horderejű vezetőt valószínűleg letartóztatják, míg egy kisebb horderejű vezető képes észrevétlenül dolgozni.

Az ellenállás vezetőivel szembeni elnyomás (letartóztatások, gyilkosság stb.) kezelésére is szükség van, a mozgalom fejlesszen mély vezetési szinteket, amelyet nem lehet megszakítani megtorláskor, és a vonalak utódlási sorrendje egyértelmű.

A mozgalom alapstratégiájának ismerete a mozgalom teljes szervezetében alapvető,

és a küzdelem sikerének nem szabad összekapcsolódnia a vezetés személyes szerencséjével. Ahogyan a mozgalom elismertsége növekszik, az ellenfél elkerülhetetlenül egyre több figyelmet fordít a mozgalom látható személyeire, valamint közvetlen beosztottjaikra. Az erőszakmentes mozgalmaknak egymást követő terveket kell kidolgozniuk a kitett vezetők vagy kulcsfontosságú döntéshozók lehetséges ideiglenes vagy végleges elvesztésének vagy semlegesítése utáni fennmaradásra.

 

FELADAT 

Tanuljátok meg a hatékony vezetés hét elvét!

 

A HATÉKONY VEZETŐSÉG HÉT ELVE:

 

1. A SZEMÉLYES PÉLDAMUTATÁS - Ha a vezetők demonstrálják:

• őszinteségüket,
• a kemény munkát,
• a bátorságot és
• a mások iránti tiszteletet, és
• megmutatják, hogy hajlandóak személyes áldozatokat hozni az ügyért,

akkor ugyanezek a jellemzők nyilvánvalóak lesznek a követők között. Rendszeres korrupció elkerülhetetlen, ha a vezetők korruptak.

2. TUDJA, HOGY AZ EMBEREK VEZETÉST VÁRNAK – A hatékony vezetőnek bizonyítania kell a gondoskodást és figyelmet azok felé, akik a vezetését várják. A vezetőknek létre kell hozniuk a bizalom légkörét, és meg kell mutatniuk a szándékukat a meghallgatásra. A közösségi szintű vezetőknek erőfeszítéseket kell tenniük arra, személyesen ismerjék a támogatóikat, valamint az érdeklődőket („fence sitters”) és tegyenek komoly erőfeszítéseket, hogy demonstrálják törődésüket irántuk.

3. LEGYEN JÁRTAS A FELELŐSSÉGEK KEZELÉSÉBEN - A vezetőktől elvárt, hogy

• egyértelműen fogalmazzák meg, miért kell a küzdelmet vállalni,
• ösztönözniük kell a nyilvánosságot a részvételre, és
• tudniuk kell, miként érik el a győzelmet.

(KÉP - Az ELLENÁLLÁS szimbóluma helyettesíti a látható vezetőséget)

 

TIPP

A vezetők sebezhetők az elnyomás által!

 

PÉLDÁK: 

Hősies viselkedésével, a bebörtönzött dél-afrikai apartheid-ellenes vezető, Nelson Mandela, a bátor vezetés világszerte elismert példáját mutatta, amivel tízezreket bátorított az országán belül és világszerte, hogy osztozzanak küzdelemében.

Az Grúziai „Kmara” mozgalom a Szerbiai küzdelem pozitív tapasztalataiból tanult.

[KÉP - NELSON MANDELA A Nobel Békedíj átadási Ceremonién, Oslóban (Norvégia), 1993.

KÉP - MOHANDAS GANDHI Sómenet, 1930. március.]

 

TIPP

A szerb OTPOR!-mozgalmat (ELLENÁLLÁS-t jelent szerbül) egy titkos bizottság vezette, aminek a tagjai javarészt ismeretlenek voltak a nyilvánosság számára. Kifejlesztettek egy egyedi és ütőképes stratégiát valamennyi OTPOR tag részére, ami egyben egy csapdát jelentett a szerb diktátor (Szlobodán Milosevics) biztonsági erőinek. Az OTPOR az „egyéni ellenállás” fogalmát hirdette, amelynek során gyakorlatilag minden egyes tagot vezetőnek nyilvánítottak. Ezért minden alkalommal, amikor egy OTPOR tag megjelent nyilvánosan, a következő mondattal kezdett: „Én vagyok (név) – egy az Ellenállási Mozgalom 20 000 vezetője közül!” Ez az innovatív modell felbátorította az embereket, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz (egyenlő vezetői lehetőségek mindenkinek), és összezavarták a biztonsági erőket arról, hogy kik a kulcsemberek a mozgalomban, és ez megvédte a mozgalom kulcsvezetőit a letartóztatástól vagy politikai semlegesítésüktől.

 

4. FELELŐSSÉG KERESÉSE ÉS ELFOGADÁSA - A konfliktusos környezeteket bizonytalanság, mulasztás és hibák jellemzik. Hatékony vezetők lépnek előre bizalommal és töltik ki a vezetői űrt, amelyek akkor jelennek meg, amikor a mozgalom visszahúzódik. Ők is vállalják a felelősséget a kudarcért, ha a mozgalom nem éri el a célkitűzéseit.

5. ELISMERI A TÖBBIEK MUNKÁJÁT A SIKERBEN - Jó vezető általában nem használja az „én” szót egy sikeres esemény megbeszélésekor. „Mi” voltunk, akiknek sikerült. Így a jó vezető azt sugallja, hogy az emberek állnak a dolgok középpontjában, és hogy az egyéni részvételük tette a küzdelmet sikeressé. Bemutatják és elismerik másoknak is a részvételét és hozzájárulásukat.

 

PÉLDA

2000. január 13-án a szerbiai Ellenállás! Mozgalom hatalmas nyilvános rendezvényt szervezett „AZ ELLENÁLLÁS HŐSEI” - címmel, ahol közel harminc, ismert ellenzéki személyiséget tüntettek ki, korábbi ezirányú tevékenységük elismerésének köszönhetően. A legtöbb „ellenzéki” színész, újságíró és a rockzenészek (akik nem voltak mozgalom tagjai, de elég bátrak voltak ahhoz, hogy ellenezzék a rezsimet) az „ÖKÖL DÍJ”-ban részesült (ami egy bronz szobor, amelyet úgy terveztek meg, mint a népszerű „Oscar” filmdíjat). Több ezer Belgrádi polgár volt jelen az eseményen, egy központi terén, támogatásukról biztosítva őket a nevüket skandálva és tapsolva órákig.

(KÉP - „AZ ELLENÁLLÁS HŐSEI – DÍJAK” átadási ünnepsége, Szerbia 2000.)

 

6. TANUL (SAJÁT ÉS MÁSOK) TAPASZTALATAIBÓL – A legdrágább módja a tanulásnak, hogy a saját hibáidból tanulsz. Így a hatékony vezetők megtanulják saját és mások hibáit és sikereit.

 

PÉLDA

A sikeres 2000 októberi szerb erőszakmentes forradalom két országban ösztönözött erőszakmentes felkelésre – de különböző eredményekkel. 2001-ben Zimbabwéban a csaló választási modell volt a politikai változások kiváltó oka. Az eredmény kudarc volt, mert a demokratikus mozgalomnak nem volt stratégiája erőszakmentes akciókra, a kormányra nehezedő nyomás növelésére, AZUTÁNRA, hogy a választási csalások megtörténtek. Felszólítottak a távol maradásra, de anélkül, hogy egyértelműen követelték volna a Mugabe-rezsim leváltását, és egységes stratégiát követtek volna a megvalósításhoz. Az eredmény a mozgalom összeomlása lett.

Egy évvel később, tanulva a szerb tapasztalatokból és a Zimbabwei ellenzék hibáinak elkerülésével a grúz „Kmara” mozgalom vezetése hónapokkal a választást megelőzően stratégiát dolgozott ki általános sztrájk elindítására és tömegtüntetésekre, amikor a választási csalás megtörtént. Amikor a mozgalom elindította általános sztrájkjukat és tömegdemonstrációikat röviddel a választások után, sikeresen kényszerítették ki a korrupt, tekintélyelvű elnök, Eduard Sevardnadze lemondását.

 

7. A FELELŐSSÉG ÉS A FELHATALMAZÁS DELEGÁLÁSA – Jó vezető sohasem feltételezi, hogy ő az egyetlen intelligens ember a mozgalomban. A sikeres vezetők tudják, hogyan kell behúzni és maximalizálni a beosztottak képességeit. Egyfelől a megfelelő embereket kell kiválasztani, másrészt ki kell terjeszteni, minél több stratégiai tevékenységre vonatkozó felelősséget a mozgalom vezetőire, egyidejűleg átruházva a folyamatok felelősségét a beosztottakra. Még a történelem legjobb vezetőinek is legfeljebb 24 órából állt a napjuk, és a mozgalmuk összeomlott volna, ha maguk próbálták volna elvégezni az összes tevékenységet. A döntéshozatal túlzott központosítása végzetes hiba bármely szervezetben!

 

A VEZETÉSI MÓDSZEREK 

1. AZ AUTOKRATIKUS előírja a teendőket. Az összes döntés egyszemélyi, a beosztottak utasításként kapják.

FŐ ELŐNYÖK Alkalmas krízis helyzetekben, amikor azonnal kell döntéseket hozni és cselekedni. Szintén, amikor a csoport korábban vereséget szenvedett, bizalmat kelthet a vezető irányából, aki felelősséget vállal és tudja, mit kell tenni

2. A KEGYES AUTOKRATA  meggyőzi a többieket az ötleteivel egyetértésre: a kegyes autokrata maga hozza meg a döntéseket, és utána meggyőzi a beosztottakat, hogy tartsanak vele. Néhány döntést a megbízható és hű beosztottjai keretrendszerében hoz meg. Jutalmait és büntetéseit az emberek „motiválására” használhatja.

FŐ HÁTRÁNYOK A hadseregtől eltérően az emberek az erőszakmentes mozgalmakban támogatják a vezetőiket, és ezért lelkesednek, amikor úgy érzik, részei a döntéshozatali folyamatnak. Továbbá, ha a vezetés nem elővigyázatos, lehet, hogy elszigetelődik a mozgalomtól, mert rendszeresen nem fordul feléjük, vagyis mindig megfontolandók a mozgalom tagjainak nézőpontjai, amikor döntéshozatali helyzet áll fenn.

 

 

 

3. KONZULTATÍV DEMOKRATIKUS megbeszéléseket folytat másokkal, mielőtt döntést hoz. Bizalom a társakkal és a beosztottakkal, és széles körű megbeszéléseket folytatnak körükben. Döntés előtt meghallgatják a véleményeket, de a végső döntés a vezetőségé.

FŐ ELŐNYÖK Mindenki számára ismert a döntéshozatal módja és miértjei, illetve meghozataluk módja bizalmat épít és magabiztosságot ad, valamint elősegíti az innovációt. Értékes tapasztalatokkal szolgál a résztvevőknek, akik vezetői pozíciókat szeretnének.

4. A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA a döntéshozatali folyamatot másokkal megosztott: teljes bizalom és magabiztosság a társak és beosztottak felé. Amikor egy fontos probléma felmerül, vagy döntést kell hozni, akkor minden érintett szereplőt felhívnak közös megbeszélésre, és a kisebbségi véleményeket is figyelembe veszik a végső álláspont kidolgozásakor.

FŐ HÁTRÁNYOK   a döntéshozatal meglehetősen időigényes, érvelés közben nagy nézetkülönbségek lehetnek. A kevésbé fegyelmezett mozgalmakban a „demokrácia” elvárása a döntések végrehajtásában azt eredményezheti, hogy ha az egyének a szervezeten belül nem értenek egyet a vezetés határozataival, megtagadhatják a részvételt az egyéni akciókban. Ez szervezeti szinten bomlást és megosztottságot eredményezhet.

 

(Tayeb, M. H., 1996, Multikulturális erőforrások az irányításban, Chichester: Wiley & Sons.)

A vezetési stílusok változóak a tekintélyelvűtől a demokratikusig „az első az egyenlők között” értelemben. Bölcs dolog (fel)ismerni ezt, merthogy mozgalomnak lehetséges a társadalomban bekövetkezendő demokratikus változás céljaira törekednie - nem mindig lehetséges, hogy a mozgalom belső szerkezete demokratikus legyen. A különböző vezetési stílusok erősségei eltérőek, hasznos lehet ezeket a különböző helyzetekhez igazítani.

 

FELADAT

• Különböztessük meg a négy eltérő vezetési stílust!

 

AZ ELŐREHALADÁST SEGÍTŐ ÖSSZEGZŐ KÉRDÉSEK:

1. Melyek a mozgalmon belül és azon kívül az emberek attitűdjei és kulturális értékei? Változóban vannak?

2. Milyen döntéseket hoz a mozgalmi vezetés - széles stratégiai döntéseket, részletes taktikai döntéseket vagy mindkettőt?

3-1. Mennyire kell a mozgalomnak a szigorú fegyelmet és az engedelmességet hangsúlyoznia?

3-2. Mennyire szeretné hangsúlyozni az egyéni gondolkodást és a kreativitást?

4. Mi a legfontosabb vezetői stílus a szervezetben, a jelenlegi időben?

5. Mi a legjobb vezetői struktúra és stílus a mozgalomhoz a körülményeitek alapján?

5-1. Fontoljátok meg, milyen kihívásokkal néz szembe a mozgalom?!

5-2. Melyek az ellenfél által alkalmazott represszió fajtái?!

5-3. Hogyan igazodik a vezetői struktúra a mozgalom általános céljaihoz, stb.

 

TIPP

Karizmatikus személyiségek és / vagy csoportvezetés is elvezethetnek a mozgalom sikeréhez - ha azok illeszkednek a vezetés valamennyi elvéhez!

 

ÖSSZEFOGLALÓ

A vezetés a folyamatok befolyásolása, motiválás, és lehetővé teszi az egyének és csoportok számára a célok elérését.

A vezetők lelkesítik és befolyásolják az emberek gondolkodását, mi a

• kívánatos,
• lehetséges és
• szükséges.

A vezetés szerepe az erőszakmentes konfliktusokban kettős:

• döntéseket hoznak, amelyek alakítják a konfliktust, és
• gyülekezési pontként és az inspiráció forrásaként szolgál bátorságuk és a cél egyértelműsége.

Nincs egyetemes modellje a sikeres vezetésnek a stratégiai erőszakmentes konfliktusokban. A történelem arra tanít minket, hogy mind az egyéni, mind a csoportvezetés lehet sikeres vagy sikertelen – az adott küzdelem feltételeitől függően.

A sikeres vezetők sok hasonló kulcs-jellemzőkben osztoznak. Egyetlen vezetőnek sem kell az összes tulajdonsággal rendelkeznie annak érdekében, hogy sikeresek legyenek, de a sikeres vezetőkben, úgy találni, megmutatkozik jónéhány.

A vezetés gyakran helyzetfüggő - többet vagy kevesebbet igényel bizonyos vonásokból vagy vezetési stílusból, mint a másik. Azt fontos megjegyezni, hogy a vezetői kompetenciák fontosabbak, mint az adott vezetés alkalmazott stílusa.

 

Oldal: III.11 Vezetés
Útmutató a Stratégiai Erőszakmentes Küzdelmekhez - © 2008 - 2025 - eroszakmentes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat