ÚTMUTATÓ A STRATÉGIAI ERŐSZAKMENTES KÜZDELEMHEZ

I. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

Oldal létrehozva: 2018-12-31

Utolsó formázás: 2018-12-31

Gyorsfordítás

 

I.4 AZ ENGEDELMESSÉG

 

„A legfontosabb, ami bármelyik kormányt egyszerűen minősít, ami nélkül nem létezik, az engedelmesség és az uralom tárgyában keresendő. Az engedelmesség a politikai hatalom középpontjában áll.”

Dr. Gene Sharp - Az erőszakmentes cselekvés politikája

 

Miért tekintik az engedelmességet a politikai hatalom „szívének”? A válasz egyszerű: ha az emberek nem engedelmeskednek, akkor az uralkodó nem tud uralkodni. Az erőszakmentes küzdelem stratégiái ezen a felismerésen alapulnak.

Az erőszakmentes küzdelem mechanizmusa és módszerei, akciói és kampányai kizárólag a támogatás visszavonására irányulnak, amelyeket az emberek biztosítanak az ellenfelednek.

 

FELADAT

• Értsük meg a társadalomban élő emberek fő okait az engedelmeskedésre!

 

TIPP

Az engedelmesség megtörésének szokása nehéz feladat – épp, mint a dohányzásról való leszokás!

 

AZ ENGEDELMESSÉG OKAI

Annak érdekében, hogy ösztönözzük az embereket arra, hogy visszavonják beleegyezésüket az ellenfelünktől, meg kell, értsük, miért választják az emberek az első helyen az engedelmeskedést.

Legalább tíz ok van arra, miért választják az emberek az engedelmességet, még akkor is, ha nem értenek egyet a meglévő rendszerrel:

 

1. SZOKÁS

Gyermekkoruk óta a legtöbb embert kondícionálják arra, hogy engedelmeskedjenek a hatalom(mal felruházottak)nak. Ez a folyamat elkezdődik a szüleinkkel és nagyszüleinkkel, majd az iskolánkban a tanárok olyan hatalommal rendelkeznek, hogy engedelmeskedünk, akárcsak az a katonai kiképzés során és a munkahelyi feletteseinknek.

A megszokásból betartjuk a törvényeket, és az egyenruhás emberek azokat képviselik. Mi is engedelmeskedünk a hatalmi jelképeknek – a szokások a „Tilos a dohányzás” felirattól a jelzőlámpa piros fényéig vagy a stoptábláig terjednek. Akkor is megállítjuk autóinkat, ha egy elhagyatott úton haladunk egy kereszteződés felé az éjszaka közepén. Az engedelmesség szokásának megtörése egy nehéz feladat, mint a dohányzásról való leszokás.

Mind a döntésre: hogy megállunk, mind annak megvitatására, hogy miért olyan fontos, hogy megálljunk, állandóan szükség van.

Az uralkodók gyakran megjutalmazzák az embereket a támogatásukért.

Anyagi előnyök, munkahely, egyetemi helyek, stb., kiválthatja az emberek önérdekét - és ezért ezek a jutalmak biztosítják annak ösztönzését, hogy engedelmeskedjenek.

Szakmai és társadalmi előnyök, a kísérő presztízzsel és kiváltságokkal, erőteljes vonzerőt jelentenek, különösen azokra az emberekre, akik állami alkalmazottak, például a rendőrök, a köztisztviselők, az oktatók, egészségügyi dolgozók vagy közszolgálati dolgozók (országgyűlési képviselők, miniszterek, államelnökök vagy az állam köldökzsinórján lógók, pl. NER-lovagok, stb. – a szerk.)

TIPP

Ha az emberek nem engedelmeskednek, az uralkodó nem uralkodhat!

 

2. ÖNÉRDEK

Bármennyire is lehet, hogy sok ember szorong, és nem szereti az elnyomóit, egyesek még mindig aktívan szolgálják azokat. Ez a jelenség azzal kezdődik, hogy értelmét látjuk, és számot vetettünk azzal, hogy a kormányok és a

 

3. FÉLELEM A SZANKCIÓKTÓL (MEGTORLÁSTÓL)

Erős oka is van annak, hogy az emberek engedelmeskednek: a büntetésektől való félelem.

Egy törvény vagy szabály megsértése változatos szankciókat/megtorlást eredményezhet, a bírságtól, a zaklatásig, az álláshely vagy állás elvesztését, a vagyon elvesztését, börtönözést vagy akár kivégzést. Ha egy személy szerepel a „bűnügyi nyilvántartásban”, akkor megtagadhatók tőle a normál állampolgári előnyök, mint például banki hitel, foglalkoztatási lehetőségek és kormányzati szolgáltatások. A szankciók/megtorlás legerősebb funkciója gyakran a félelem, hogy másokkal tesznek valamit. Ez a félelem késztet engedelmességre.

[Lásd még: József Attila - "fortélyos félelem igazgat", in: Hazám  (1937.) - a szerk.]

PÉLDÁK SZANKCIÓKRA: Egyhetes börtönbüntetés plakátok készítéséért; munka elvesztése azért, mert kritizálta a kormányt egy étteremben folytatott beszélgetés során; letartóztatás és kihallgatás egy póló viselése miatt, amin a politikai ellenzéket támogató üzenet állt; stb.

 

4. HATÓKÖR-ÖNKORLÁTOZÁS

Sokan egyszerűen azért engedelmeskednek, mert úgy tűnik, hogy a nem cselekvés költségei az adott pillanatban, kevesebb bajjal járnak, mint ami megéri. Egyesek azt is kijelentik, hogy ők „Apolitikusak”.

Azonban, ha olyan törvényeket fogadnak el, amelyek korlátozzák az alapvető jogokat és a szabadságot, és behatolnak a közömbösség ezen zónájába, az emberek cselekvésre szánhatják el magukat.

Az erőszakmentes mozgalmaknak meg kell mutatniuk a közvéleménynek, (a)hogy a közöny ténylegesen hozzájárul az elnyomáshoz és az egyéni szabadságjogok eróziójához.

A legfontosabb akadály, hogy figyelembe kell venni, hogy a legtöbb "apolitikus" vagy apatikus ember fogékony az ellenfél propagandájára, amelynek az alapötlete akörül forog: „A baj csak azoknak jut, akik a bajt keverik."

 

5. AZ ÖNBIZALOM HIÁNYA

Évtizedek autoritárius szabályai vagy az elnyomás más formái nyomán, az embereknek nincs önbizalmuk a változtatás képességét illetően.

Ez elsősorban a döntéshozatali tapasztalatok hiánya miatt, illetve a alternatív vezetés kifejlesztésének korlátozott lehetőségei miatt alakul ki.

Az elnyomó rezsimek gyakran hirdetik azt a fikciót, hogy tapasztalt ellenzéki vezetők hiányában, az emberek számára a legképzettebb bennfentesek döntései a legjobbak. Valójában csak azért, mert az ellenfélnek hosszú előtörténete lehet a döntések meghozatalában (amelyek gyakran nem kedveznek az embereknek), ez nem jelenti, hogy ez a legjobb minőségű uralom.

Ezért kulcsfontosságú tényező a mozgalmatok sikeréhez az, hogy visszaállítsuk a közvélemény önbizalmát saját képességei iránt, hogy képesek logikus, határozott döntéseket hozni, és hogy tegyenek olyan hatékony akció-intézkedéseket, amelyek pozitív változást eredményezhetnek.

Az is szintén fontos, hogy az erőszakmentes mozgalom folyamatosan emlékeztesse a nyilvánosságot, hogy az emberek azok, akik biztosítják a politikai hatalmat és azt visszaszerezhetik.

 

6. MORÁLIS KÖTELEZETTSÉG

(Avagy „a társadalom közös java”) - abból a feltételezésből eredően, hogy „a törvények minden állampolgárt megvédenek”, az emberek néha erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy engedelmeskedjenek a leggyűlöltebb diktátoroknak is. Azért, mert „rendet tartanak”, és mert „törvényeket azért hoznak az emberek számára, hogy tiszteljék azokat”.

Az erőszakmentes mozgalom feladata rámutatni arra, hogy amikor a törvények törvénytelenek (törvényellenesek vagy illegitimek – a szerk.), akkor nem védik a társadalmat, és néha erkölcsi kötelességünk éppen bizonyos törvények megszegése lehet.

TIPP

A „politikailag közömbös” emberek általában azok, akik megadták magukat az ellenfeled propagandájának!

 

7. PSZICHOLÓGIAI AZONOSULÁS AZ URALKODÓVAL

Néha az emberek az uralkodó családja kiterjesztéseként azonosítják magukat.

Hűséget érezhetnek a rezsimhez vagy a rendszerhez, hasonlót, mint amit a kedvenc futballklubjuk iránt éreznek. Ez különösen akkor igaz, ha megosztották néhány drámai történelmi esemény tapasztalatát, például a függetlenségért vagy háborúkban folytatott küzdelmet.

Az erőszakmentes mozgalom azonban hangsúlyozhatja, hogy bár az uralkodó úgy néz ki, mintha ő képviselné az embereket, valójában nem a legjobb érdekeiket tartja szem előtt, és gyakran az erőforrásokat kihasználja, személyesen gazdagodása érdelében.

Joszip Visszarionovics Dzsugasvili (Sztalin) és Mao Zedong (Ce-tung) XX. századi példák a „személyi kultusz” megteremtésére.

 

8. SZUPERLÉNY TÉNYEZŐK

Néha istenszerű karakter vagy emberfeletti vonások kapcsolódnak az uralkodókhoz. A „királyok isteni jogának” [a hit, hogy a királyok kiválasztottak, egy magasabb erő által megáldottak (vagyis hatalmuk isteni eredetű – a szerk.)] az ideológiai „emberfeletti” vezetők, mint Adolf Hitler vagy Mao Ce-tung, vagy a teokratikus rezsimek, amelyekben a vallás és az állam összefonódnak, számos olyan társadalom létezik, ahol az uralkodónak vagy képviselőinek való nem engedelmeskedés a szentségtörés egyik formája.

 

9. TEHETETLENSÉG ÉS REMÉNYTELENSÉG 

Miután láttuk, hogy a mások ellenállási erőfeszítései elbuknak vagy durva elnyomás alá kerülnek, sokan a tehetetlenség és a reménytelenség érzéseit fejlesztik ki. Így az emberek engedelmeskednek, mert úgy vélik, a dolgok megváltoztathatatlanok, és úgy érzik, nincs remény a jövőre nézve.

Ha ez a helyzet, az erőszakmentes mozgalomnak újjá kell építenie az emberek bizalmát és reménységét, azzal, hogy megmutatja, a mozgalom lehet hatékony. Gyakran ez akkor jön létre, ha egy mozgalom képes kicsinyke, de jelentékeny győzelmekkel rekordot létrehozni, amelyek nagyobb jövőbeni győzelmet eredményezhetnek.

 

10. A TÖBBSÉG ÍGY TESZ 

Egyesek viszonylagosan viselkednek, mert látják, hogy az emberek többsége is így viselkedik. A párkapcsolat és a társadalmi nyomás nagy hatással lehet a viselkedésre. Ha az emberek többsége viszonylagosan kezd viselkedni, akkor ezek az emberek is tudatosan viselkednek.

Az ókori Egyiptomban az „Isteni” uralkodókkal való társulás hozzájárult ahhoz, hogy igazolja az abszolút uralmukat.

 

A HŰSÉGPITE

Avagy kinek tartozol hűséggel?

 

FELADAT

• Használjátok a "lojalitás pite" gyakorlatot annak megértéséhez, hogy miért és milyenek az emberek lojalitásai és hogyan mozdíthatók ki az engedelmességi mintáikból.

 

Most, hogy áttekintettük számos okát emberek engedelmességének, megvizsgálunk egy modellt annak a megértéséhez, hogyan zökkenthetők ki az emberek az engedelmeskedésből és a lojalitásból.

Az embereknek különféle lojalitásaik vannak a személyek, az intézmények és a szervezetek iránt.

A következőnben láthatjuk, hogy az egyes lojalitások úgy vannak jelen a személyiségben, mint egy-egy szelet a „Hűség pitéjében”. A sütinek a különböző méretű szeletei mutatják, hűségének/hűtlenségének mértékét, illetve hogy az adott személy életének ez mennyire sajátos része.

Az emberi hűség megtartása természetének és intenzitásának ismerete kulcsfontosságú a társadalom engedelmességi mintáinak megváltoztatásához.

A személy érzékelését az igazságról gyakorta a hűségpitéjének különböző szeleteiből érkező benyomások adják. Minden egyes „szelet” az érintett személy számára fontos referenciapontokat biztosít attitűdje és értékei fejlesztésében.

Amikor az emberek az erőszakmentes mozgalom vagy kampány üzeneteit több forrásból is megkapják, a hűségpite egyes részein belülről, attitűdjeik, sőt magatartásuk is megváltozhat. Az, hogy Belgrádban 2000 októberében a rendőri és katonai erők megtagadták a békés tüntetők elleni támadást – nagymértékben ennek a folyamatnak volt az eredménye.

TIPP

Sok sikeres, erőszakmentes küzdelemben, a győztes döntési pontok között ott szerepelt az erőszakszervezetek integrálása. Szerbiában a 2000-es választások során a hadsereg és a rendőrség úgy döntött, hogy nem lépnek fel az erőszakmentes tüntetők ellen.

 

Az elnyomó uralkodók részéről gyakori, hogy megpróbálnak behatolni és magukhoz ragadni a hűségpite számos szeletét, így csökkenthetik vagy kiküszöbölhetik azokat az intézményeket, amelyeket az emberek használhatnának ellenükben, és biztosítják, hogy emberek több irányból bombázzák üzeneteikkel.

TIPP

A hűségpiték újraalkotásában rejlik a stratégiai erőszakmentes küzdelem magja!

 

Azáltal, hogy részletesebben megértitek az egyének által a hűségpite minden egyes szeletében betöltött szerepeket, a mozgalmatokban egyre jobb ötleteitek lesznek arról, hogy hogyan kell felfüggeszteni azokat.

 

PÉLDA

Láthatunk példákat erre a reklámok világában is. Például a cukormentes italok, mint például a "Coca Cola light" célcsoportja általában a „fiatalabb nők” Ez különösen akkor igaz, ha egy fiatal nőt más fiatal nők vesznek körül, mert akkor jobban fogékony az olyan üzenetekre, amelyek őt, mint fiatal nőt célozzák meg. Az anyáknak, a feleségeknek és az idősebb nőknek azonban nem lehet, hogy ugyanazt az üzenetet kapják, mint a fiatalabb nők. Ha a Coca-Cola el akarja érni őket, az másfajta megszólítást igényel.

 

Ezért annak érdekében, hogy megértsük, mikor és hogyan kommunikáljátok a mozgalom üzenetét, stratégiai tervezés fogja megadni, milyen lojalitással rendelkezik a célcsoport.

A stratégiai tervezés a mozgalom üzeneteit úgy is kommunikálja, hogy a célcsoport egy vagy több szeletére fókuszál, vagy személyes hűségpitéjükre.

 

GYAKORLAT:

• Lojálitás pite szerepjáték

Ebben a gyakorlatban azokba a szerepekbe fogtok belebújni, amelyeket az egyén játszik a hűségpite minden szeletében. Határozzátok meg részletesebben ezeket a szerepeket! 

• ANYA
• ÜZLETASSZONY
• DEMOKRATA HAZAFI
• TÁNC KLUBTAG
• KATOLIKUS
• FELESÉG
• EDZŐTEREM

1. lépés: Szűntesd meg az egyén szerepét a hűségpite egy-egy szeletében (pl. Családi szelet - férj / feleség, anya / apa, testvér / testvér, hobbi szelet - horgászegyesület, labdarúgó, politikai pártszelet - tag stb.).

2. Vizsgáld meg, hogyan működnek ezek a szerepek időben (hét, év, stb., pl.: az „üzletasszony” szerepben a hét minden napján), és melyek a kulcs jellegek/attribútumok (például „szeretett” férj és apa, „tisztelt” munkatárs, „fiatal” feleség, stb.).

 

ÖSSZEFOGLALÓ

Az engedelmesség koncepciója kulcsfontosságú a stratégiai erőszakmentes küzdelemben.

Számos elsődleges oka van annak, hogy az emberek engedelmeskednek az uralkodóiknak. Annak megértésével, hogy miért engedelmeskednek az emberek, mozgalmunk hatékonyabbá tehető, elősegítve az engedelmességi minták eltolódását.

Az engedelmesség elsősorban a szokások, az önbizalomhiány, a félelmek és érdekek keverékéből származik.

A szokásokat, az önbizalomhiányt és az érdekeket meg lehet változtatni, a félelem irányítható és hatása kezelhető.

A szokások megváltoztathatók: annak ismétlésével, hogy miért kell változtatni, valamint erősítve a változás igényét.

Az önbizalomhiányt és a közömbösséget át lehet alakítani elszánt és bátor akciókká – azon a motiváló folyamaton keresztül, ami megtanítja, hogy léteznek reális alternatívák az elnyomó helyzetben.

Az ellenfeledhez való hűség, ami az önérdeken alapszik – megváltozhat a mozgalom támogatására, amikor az emberek azt látják, hogy az önérdekük a támogatásotokban rejlik. Például, a köztisztviselők történelmileg támogatják az erőszakmentes mozgalmakat, miután megértik, hogy a korrupt vezetők cserélődnek az új rendszer alatt cserélődnek, de a maguk munkahelyeit nem kockáztatják.

A hűségpite értelmezési kerete megmutatja, hogyan alkotják meg lojalitási és engedelmességi mintáikat, és, hogy hogyan lehet azokat megváltoztatni.

 

 

Oldal: I.4 Az engedelmesség
Útmutató a Stratégiai Erőszakmentes Küzdelmekhez - © 2008 - 2025 - eroszakmentes.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat